Azokat a kémiai elemeket, amelyek elengedhetetlenek a növények és állatok normális életfunkcióinak fenntartására, de a többi tápanyaggal szemben mikro mennyiségben hasznosulnak, nevezzük nyomelemeknek. A nyomelemek biológiai szerepe magas. Kivétel nélkül minden növénynek életszükséglete a megfelelő mennyiségű nyomelemek felvételére. A legfontosabbak nyomelemek a vas, mangán, cink, bór, molibdén, kobalt és mások. A kutatók az „élet elemeinek” nevezik őket, minta ezzel is azt akarnák sugallni, hogy ezek hiánya összeférhetetlen a növények és állatok normális életfunkciói meglétével. A mikro tápanyagok hiánya a talajban nem vezet a teljes pusztuláshoz, de ez az oka annak, hogy lelassul a vegetációs folyamat és végül, a növények nem realizálják a képességeiket, és gyenge minőségű termést hoznak.
Nyomelemek nem helyettesíthetők más anyagokkal és azok hiányát kompenzálni kell, tekintettel arra, hogy milyen formában lesznek jelen a talajban. A növények vízoldható alakban tudják a legegyszerűbben hasznosítani a nyomelemeket (mozgatható mikroelem alakú), rögzített alakban bonyolult biokémiai folyamatok eredményeként lehetséges a hasznosítása, a talajban lévő huminsavak bevonásával. A legtöbb esetben ezek a folyamatok nagyon lassan zajlanak le, és a bőséges öntözés következtében kimosódnak a talajból. Bizonyos enzimek a bórt kivéve tartalmazzák az összes „életelemet”. A bór nem része az enzimeknek, szubsztrátokban lokalizálódnak és a cukor mozgatásában vesznek részt a membránokon keresztül, így alakulnak ki a szénhidrát-borát komplexumok.
A nyomelemek fő szerepe a termés minőségének és mennyiségének javítása, ami a következő tényeken alapul:
1. A növény képes szintetizálni az enzimeket, amelyek lehetővé teszik az intenzívebb energia felhasználását, a vizet és a tápanyagokat(N, P, K), és ez által magasabb lesz a terméshozam, ha a szükséges mennyiségű nyomelemeket megkapja.
2. A nyomelemek és enzimek gyorsítják a regenerációs folyamatokat és megelőzik a növények megbetegedését.
3. A nyomelemek egyike azon kevés anyagoknak, amelyek erősítik a növények immunrendszerét. Ha kialakul a hiányuk, akkor fiziológiai depresszió lép fel és a növény fogékonyabbá válik a parazitás betegségekre.
A legtöbb ásványi anyag aktív katalizátorként működik, így felgyorsít számos biokémiai reakciókat. A nyomelemekek az a tulajdonsága, hogy hatással vannak az életfolyamatokra, ezáltal hasonlítanak az enzimekre. A nyomelemek együttes hatása következtében felerősödnek a katalitikus tulajdonságok (az anyagok, amelyeket nem lépnek egyenes reakcióba, de a jelenlétük felgyorsítja a reakció menetét rendes körülmények között és katalizátoroknak nevezzük őket). Sok esetben csak a nyomelemek képesek helyreállítani a növény normális fejlődését.
Azonban a nyomelemek szerepének leszűkítése helytelen, hiszen nem csak katalizátorként szerepelnek. A mikroelemek nagy hatással vannak a biokémiai folyamatokat irányára, mivel mangán szabályozza a vas arányát a cellákban, a réz megvédi klorofillt a pusztulástól és körülbelül duplájára növeli a nitrogént és a foszfort. A bór és mangán fagyos időszak után növeli a növények fotoszintézisét. A nitrogén, foszfor és kálium kedvezőtlen aránya okozhat növényi betegségeket, amelyek eredményesen gyógyíthatók mikróásványtrágyákkal.
A mikro tápanyagok hatékony alkalmazása a mezőgazdaságban a következőket jelenti:
1. A legoptimálisabb a makro és mikroelemek egyidejű használata különösen a cink és a foszfor, nitrát-nitrogén és a molibdén.
2. Az egész vegetációs időszakban a növények igénylik a fő nyomelemeket, néhány nyomelem nem hasznosul másik növényben.
3. A biológiailag aktív formájú nyomelemnek jelenleg nincs vetélytársa.
4. A biológiailag aktív nyomelemnek megelőző dózisát, függetlenül a talaj tulajdonságaitól visszük be a talajba. Teljesen kiküszöbölhető lesz a növények depressziós állapota, ami növeli növény ellenállását a parazitás betegségekkel szemben, és általában ez hatással lesz a termés a mennyiségére és minőségére.
A vízoldható műtrágyát NOVOFERT mikrotápanyagok használata elválaszthatatlan része a terméshozam javítását célzó intézkedéseknek, mert a növényi szervezet normális fejlődéshez kizárólag az ásványi vagy szerves trágya nem elég. Eléggé sokrétű a nyomelemek szerepe a növény fejlődése során. Különösen, Cu, Mo, Mn, Co, Zn, B és mások növelésére számos enzim és enzim rendszerek aktivitásának a növényekben, és javítja a növények makro tápanyag és más tápanyagok hasznosítását a talajból. Nyomelemek felgyorsítják a növények fejlődését és a mag érését, növeli a növény ellenállását a kedvezőtlen környezeti feltételekkel szemben, valamint jobban ellenáll számos bakteriális és gombás betegségek.
Összefoglalva az eddigieket, az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:
– Mikroelemek hiánya megakadályozza, hogy a növény optimálisan hasznosítsa műtrágyákat;
– az új, nagy hozamú növényfajtáknak intenzívebb az anyagcseréje, ezáltal nagyobbak a szükségleteik a kellő mennyiségű tápanyag bevitelre, beleértve a nyomelemeket is;
– a növények könnyebben tudják hasznosítani a biológiailag aktív alakú (mobil alakú) nyomelemeket, ilyen a vízben oldódó NOVOFERT műtrágyák;
– egyik nyomelemet sem lehet pótolni egy másikkal;
– ha a növény számára biztosítva van a kellő mennyiségű tápanyagforrás, képesek szintetizálni a szükséges enzimek sorát és hatékonyabbá válik a víz- és tápanyag felhasználás a talajból, amely egy erős és jól fejlett másodlagos gyökérzetet eredményez;
– a nyomelemek javítják a növény táplálását kedvezőtlen arányok NPK mellett is;
– a nyomelemek felgyorsítják a virágzást és javítják a megtermékenyítés folyamatát, a hímporképződést, erősíti a reprodukciós szervek fejlődését.